Jogszabályok, amiket nagggggyon komolyan kell venni: _______________________________________________________________________________________________
Víz Keretirányelv (VKI, 2000/60/EK Irányelv) > V. melléklet > 2.1.2. A mennyiségi állapot meghatározása > Jó állapot > A vízszint:

A víztestben a felszín alatti víz szintje olyan, hogy a hosszabb időszakra számított átlagos éves kitermelés hozama nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet.

Az almáskert akkor jó mennyiségi állapotú, ha a körték pirosak. _______________________________________________________________________________________________ 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről > 4. § (4) Felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotú, ha abban: > b) pont:

a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest egyetlen pontján sem következik be vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés

Ajaj! Tehát a kútnál sem. Ez pontosan 0 m³/d vízkivétellel egyenértékű. Másképpen szólva: a felszín alatti víztest csak akkor lehet jó mennyiségi állapotú, ha nem termelünk belőle.
_______________________________________________________________________________________________ 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről > 2. számú melléklet: Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása > 2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület > b) pont:

Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet.

Ki határozta meg, hol mennyi a csapadékból származó utánpótlódás? Milyen módszerrel? Egyébként 20 mm/év-nél mindenütt több, kb. 150 mm/év lehet. De az ország területének nagyrészén ezt a mennyiséget (többnyire ennél is többet) felemészt az evapotranszspiráció (ET). A dombokon-hegyeken viszont kisebb az ET, lehet véletlenül 130 mm/év, így aztán a tényleges utánpótlódás számára maradhat akár 20 mm/év is. Már csak azt kellene tudni, hogy a 150 mm/évnyi utánpótlódás mennyi szennyeződést visz le, a 130 mm/év ET pedig mennyit hoz fel, és akkor kiderülne, melyek a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek.

Tündibündi ez a 219-es!
_______________________________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________ Annyira, hogy még az illetékesek is észrevették. És megjelent a módosítás a 302/2008. (XII.17.) Korm. rendeletben.
Nos, ebben már a 4. § (4) megváltozott > Felszín alatti víztest vagy víztest csoport jó mennyiségi állapotú, ha: b)pont:

a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest külön jogszabályban meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megszabott arányánál nagyobb részén nem következik be jelentős mértékben vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés

Örülni kell, hogy most már nem vízhozamokról van szó, hanem süllyedésekről, nyilván vízszintekről. És talán a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek majd megmondják, hol, mennyi süllyedést okozhat a vízkivétel. Valamennyi süllyedés tehát eltűrhető lesz, csak jelentős mértékű nem, és tartós sem. (Ez utóbbi nem érthető. A süllyedés ugyanis annyira tartós - legalább addig tart - ameddig a vízkivétel.)

Ugyanakkor visszalépést jelent az M_i igénybevételi határ-érték meghatározása. Eredetileg a 3. § 6. így szólt: M_i igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető víz (nyomás) szint süllyedéshez tartozó igénybe vehető összes vízmennyiség m³/évben kifejezve a módosítás után pedig: a víztest egy adott lehatárolt részén hasznosítható felszín alatti vízkészlet m³/évben kifejezve. Ez már nem ad lehetőséget a vízszintek (süllyedések) alapján történő minősítésre. Úgy hírlik, hogy a jelenleg készülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben a víztesteket valóban további, kisebb részekre fogják felosztani, és mindegyik részterületre születni fog egy m³/évben kifejezett határérték.

- Ezt az M_i igénybevételi határértéket nem találom a Víz Keretirányelvben. Honnan származik? Valami magyar találmány? Akkor pedig ideje volna a VKI-t a kitűnő magyar jogszabályokhoz igazítani, mert lőttek az Unió egységének.

- Ahogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készülgetnek, egyre inkább változik a kép. Legújabban azt olvasom (http://www.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0059.pdf), hogy "a vízszintsüllyedés által okozott mezőgazdasági károk jelentős vízgazdálkodási problémák és a károk csökkentése fontos vízgazdálkodási feladat, de a probléma megoldásához szükséges intézkedéseket nem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell megtervezni".
Meg van magyarázva. Akkor tehát a szántóföldi növényzet újabban nem tartozik a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák körébe.

- És mi van, ha "a víztest egy lehatárolt részén" kevesebbet termelek, mint az M_i igénybevételi határérték, ugyanakkor egy koncentrált termelés közelében mégis nagy, káros süllyedéseket okozok? Ezt szabad?
_______________________________________________________________________________________________ A jogszabályok és a való világ kapcsolata abban áll, hogy ha betartanánk mindet,
akkor éppen megállna az élet. _______________________________________________________________________________________________

A kezdőlapra