Vizes sajtószemle
Bős-Nagymarosi nagycirkusz
2010 októberétől megpezsdült az állóvíz.
Először az MTA "
Megújuló energiák hasznosítása" című füzetében ezt olvashattuk:
"
Van egy lényeges kérdés, amelyről a vitairatban egyáltalán nem esik szó: ez a vízenergia-hasznosítás. Sem a bős-nagymarosi vízlépcső kudarcának
értékeléséről, sem a vele kapcsolatos rendezetlenségről, sem a felelősségek feltárásáról. ... Ebben a kérdésben cselekvésre van szükség, és ennek
ideje most, a kétharmados kormánytöbbséggel jött el. Ezzel élni kellene a jövő érdekében."
(
Lásd ITT)
Aztán az
Új Széchenyi Terv összefoglalójában ez a mondat szerepel:
"
Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni."
(
Lásd ITT)
Nofene!
A sötétzöldek természetesen azonnal ordítani kezdtek, a kormány pedig ettől - ahogy szokott - betojt, és azonnal elhatárolódott - saját magától,
majd néhány napon belül több fórumon is közölte, hogy dehogy...
Mitagadás, az MTA anyagot olvasva valóban meglepődhet az, akit tényleg érdekel a dolog. De másféle furcsaságok is vannak benne:
"
csehszlovák nyomásra és magyar beleegyezéssel a jelenlegi szlovák területen oldalcsatorna épült a bősi vízerőmű számára, ez gyakorlatilag a
határfolyó Duna elterelését jelentette. Az eredendő tervezési hiba innen származik." ... "
Az akkor bevont magyar tervezők (és az akkori
politikusaink) felelőssége, hogy nagyon csekély műszaki-gazdasági előnyért feladták a nemzeti érdekünket"
Miközben az eredeti tervek szerint a szlovák területen lévő bösi erőmű számára a magyar területen lévő dunakiliti duzzasztó szolgáltatta volna
a vizet. Kezünket a csapon tartva tökéletesen érvényesíthettük volna nemzeti érdekeinket.
Jól nézünk ki, ha már a vízlépcsőt támogatók is olyanok, akik nem ismerik a tényeket. Mert a támogatók igenis nem élhetnek az ellenzők
alpári húzásaival! Csak korrekt adatokkal operálhatnak, túlzások, csúsztatások nélkül, különben ugyanolyan hiteltelenekké válnak, mint a sötétzöldek.
És a vita hitvitává fajul.
A határfolyó pedig most is ott van, ahol volt. Csak most kisebb. Az Ipoly még sokkal kisebb, mégis határfolyó.
Ezt a határfolyó-mantrát egyébként mielőbb el kellene felejteni. A határ nem a mindenkori, hanem az akkori folyó sodorvonalaként
került kitűzésre. És ha a folyó elmegy onnan, a határ akkor is marad. Tessék megnézni a térképet, ott, ahol a Dráva volt a trianoni határ.
Mára már a túlpart egy része magyar terület, az innenső parton pedig nem lehet megközelíteni a folyót, mert közben ott van az országhatár.
______________________________________________________________________________________________________________
Kolontár, vörösiszap. Forró kása, kerülgetve
Előrebocsátom: nem jártam a helyszínen. Csak a különböző írásokat olvasgatom. Ezek közül is csak azokat, amelyek a kezdeti - ostobaságokkal
átitatott - opuszok után születtek. Hidrogeológusként nagyon kíváncsi volnék ugyanis, hogy mitől szakadt át ez a gát. Biztos vagyok benne,
hogy valamilyen szivárgási folyamat következtében. Többnyire ez okozza a váratlan gátszakadásokat. De miféle, honnan származó víz szivárgásáról
lehetett szó?
Minél többet olvasok, annál kevesebbet értek az egészből. Megörültem, mikor láttam, hogy a Mérnök Újság 2011. januári számában két cikk is
foglalkozik a történésekkel, de végül egyiktől se lettem okosabb. Dr. Nagy László írása csak általánosságokat tartalmaz, de utolsó mondatában
mégis fontos, általam is többször felvetett dologra utal. Arra, hogy a gátak terhelése mellett azok teherbírásával is foglalkozni kellene. (
A teherbírás pedig nem csak a gátkorona magasságától függ.)
A másik cikket Gilyén Elemér jegyzi. Ennek alapján jóval több kérdés merül fel az olvasóban, mint amennyire választ kap.
Először is: még azt se lehet eldönteni, hogy milyen volt a védvonal szelvénye? Az-e a valóság, ahogy Gilyén E. rajzolta?
A talpárok szerinte a gát és a résfal mögött van.
Csakhogy a valóság más. És ezt a helyszínen dolgozó Fügedi Ubul (MÁFI) így mutatja be:
Lásd ITT, 28. ábra
Továbbá: a kazetta felől a gátra ható nyomóerőket csak akkor számíthatnánk a Gilyén E. cikkében vázolt módon, ha az iszap hígfolyós állapotban
lett volna - a kazetta fenekéig. Akkor viszont a kazetta teljesen leürült volna. De szinte minden képen jól látható, hogy csak a szakadás
közelében lévő iszap sodródott ki, a távolabbi területekről csak a lúgos folyadék távozott. Ez csak úgy lehet, ha a régebben kiülepedett
iszaprétegeknek jelentős kohéziójuk volt.
Az az állítás, hogy a résfal nem zárta teljesen körbe a kazettát, ezért az felülről (keletről) talajvíz-utánpótlást is kapott, nem állja meg
a helyét. A kazettában mindenképpen magasabb potenciálú folyadék volt, mint a környezetben, ezért abból a hátoldal felé is csak kifelé
mozoghatott a víz (ha mozgott egyáltalán), éppen úgy, mint az alsó, a résfallal szegélyezett oldalon, csak valószínűleg kisebb mértékben.
Nyilván jött valami felülről is (az égből), ami talajvízzé vált - a 2010. május-júniusi esők következtében. De hogy ettől mi történhetett
a gáttestben, arról senki nem tesz említést, pedig állítólag erre vonatkozóan is vannak monitoring-adatok.
És nem esik szó arról, amit úgy szoktak jellemezni, hogy "
éles sarok, kezdő törés". Nem esik szó arról, hogy két különböző szerkezetű töltés
találkozásánál hogyan kell (kellett volna) azokat csatlakoztatni. Az előző ábrán jól látszik, hogy a jobboldali (nyugati) töltés padkás, és
már begyepesedett, a baloldali (északi) pedig egy fiatalabb, salakból - meredekebb rézsűvel - készült töltésrésszel van megfejelve.
Szó esik viszont - bőven - jogszabályokról, amelyek dzsungelében - jól mondja Gilyén E. - "
mindenre és annak ellenkezőjére is" van példa.
Nagyon várom a Mérnök Újságban megígért, "a
tragédiával kapcsolatos mérnöki véleményeket". Amik már - remélhetően - realitásokon alapulnak.
* * *
Hát ... csalódnom kellett. A márciusi számban mindössze két olvasói levél foglalkozik a témával. Dr. Kozák Miklós ezt írja: "
Eklatáns, hibaelemző
példának vegyük az ajkai gáttest szelvényét, melyen a vízzáró membrán résfal közvetlenül csatlakozik a ... gáttest száraz oldali lábazatához,
majd ettől kb. 15 m-re van egy szivárgóárok" Majd később: "
Ha a résfalat a mentett oldalon, az övárkon kívülre helyezik ... akkor a rendszer
hibátlanul működhetett volna."
A résfalat a mentett oldalon, az övárkon kívülre helyezték, és a rendszer mégsem működött. Mert nem itt volt a hiba.
Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy megírhatja-e valaki a Mérnök Újságban, hogy a fent nevezett szaktekintélyek állításaival szemben
hol is volt az a fránya szivárgóárok?
______________________________________________________________________________________________________________
Nagy a mozgás 2008 májusában a Duna-Tisza közi Homokhátság "területén". Sorra jelennek meg riportok mindenfelé,
például
(ITT), meg
(ITT) is. Megmutatnék néhány sort:
Homokhátságból hamarosan sivatag lesz
2008. május 30., péntek 17:55
"Most azt lehet látni, hogy a '70-es, '80-as évekhez képest jelentős, több millió köbméteres vízmennyiség csökkenés következett be, amely
vízszintek lesüllyedésében mérhető, ennek a mesterséges visszapótlására nem lehet gazdaságos megoldást találni - tájékoztatta a Független
Hírügynökséget Kozák Péter, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője.
Szakértők szerint a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozására több tízmilliárd forintra lenne szükség, ebből időszakos tározókat
lehetne kialakítani, ezekből locsolni lehetne. A felszín alatti vízszintek folyamatos csökkenését azonban ezek sem oldanák meg."
Végre reálisabb hozzáállás: nem lehet gazdaságos megoldást találni!
Kicsit azért pontosítanék: a felszín alatti vízszintek nem süllyednek folyamatosan, viszont a korábbi csapadékhiányos években olyan nagy mélységbe
kerültek, ahonnan - locsolással - nem lehet őket feljebb hozni.
A "locsolás" persze nem árt - a felszíni növényzetnek, de nem nagyon lesz belőle talajvízszint-emelkedés, illetve nem lesz belőle
semmi addig, amig nem tisztázódik, ki viseli a költségeit, és kinél jelentkezik a haszon.
______________________________________________________________________________________________________________
