További publikációk:
"Mértékadó" talajvíz-árhullámok (A Római-part védelme)
A 2018. októberi MHT előadás Power Point bemutatója
Kitermelhető felszín alatti vízkészleteink
A 2004. júniusi MHT előadás Power Point bemutatója
Vízvezető rétegek anizotrópiája
Hidrológiai Közlöny, 1984. 1. sz.
A Kisalföld talajvíz- és rétegvíz helyzete
Hidrológiai Közlöny, 1994. 5. sz.
A Maros-hordalékkúp felszín alatti vízháztartása, kitermelhető vízkészlete
Hidrológiai Tájékoztató, 2004.
A Homokhátság felszínalatti vízháztartása. Vízpótlási és visszatartási lehetőségek
MHT XXIV. Országos Vándorgyűlés. Pécs, 2006.
Ökológiai vízigény, vagy megfelelő talajvízszintek?
Elmélkedés a Víz Keretirányelvről. Hidrológiai Közlöny, 2009. 5. sz.
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv egy hidrogeológus szemével
MHT XXVIII. Országos Vándgyűlés Kiadványa. Sopron, 2010.
Fenntartható termelés felszínalatti vízből:
Előadás az MTA Hidrogeológiai Tudományos Albizottságában.
Szöveg és prezentáció - 8,5 MB
Árvédelmi töltések szivárgási veszélyeztetettsége tárgyában:
Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Hivatala: Árvízvédekezés a gyakorlatban. 2004. Könyvrészlet
A 2008. májusi MHT előadás Power Point bemutatója
Árvédelmi töltések szivárgáshidraulikai modellezése
Hidrológiai Közlöny, 2008. 1. sz.
Vizes sajtószemle
Bős-Nagymarosi nagycirkusz
2010 októberétől megpezsdült az állóvíz.
Először az MTA "
Megújuló energiák hasznosítása" című füzetében ezt olvashattuk:
"
Van egy lényeges kérdés, amelyről a vitairatban egyáltalán nem esik szó: ez a vízenergia-hasznosítás. Sem a bős-nagymarosi vízlépcső kudarcának
értékeléséről, sem a vele kapcsolatos rendezetlenségről, sem a felelősségek feltárásáról. ... Ebben a kérdésben cselekvésre van szükség, és ennek
ideje most, a kétharmados kormánytöbbséggel jött el. Ezzel élni kellene a jövő érdekében."
Aztán az
Új Széchenyi Terv összefoglalójában ez a mondat szerepel:
"
Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni."
Nofene!
A sötétzöldek természetesen azonnal ordítani kezdtek, a kormány pedig ettől (érdekes, ettől mindig) betojt, és azonnal elhatárolódott - saját magától,
majd néhány napon belül több fórumon is közölte, hogy dehogy...
Mitagadás, az MTA anyagot olvasva valóban meglepődhet az, akit tényleg érdekel a dolog. De másféle furcsaságok is vannak benne:
"
csehszlovák nyomásra és magyar beleegyezéssel a jelenlegi szlovák területen oldalcsatorna épült a bősi vízerőmű számára, ez gyakorlatilag a
határfolyó Duna elterelését jelentette. Az eredendő tervezési hiba innen származik." ... "
Az akkor bevont magyar tervezők (és az akkori
politikusaink) felelőssége, hogy nagyon csekély műszaki-gazdasági előnyért feladták a nemzeti érdekünket"
Miközben az eredeti tervek szerint a szlovák területen lévő bösi erőmű számára a magyar területen lévő dunakiliti duzzasztó szolgáltatta volna
a vizet. Kezünket a csapon tartva tökéletesen érvényesíthettük volna nemzeti érdekeinket.
Jól nézünk ki, ha már a vízlépcsőt támogatók is olyanok, akik nem ismerik a tényeket. Mert a támogatók igenis nem élhetnek az ellenzők
alpári húzásaival! Csak korrekt adatokkal operálhatnak, túlzások, csúsztatások nélkül, különben ugyanolyan hiteltelenekké válnak, mint a sötétzöldek.
És a vita hitvitává fajul.
A határfolyó pedig most is ott van, ahol volt. Csak most kisebb. Az Ipoly még sokkal kisebb, mégis határfolyó.
Ezt a határfolyó-mantrát egyébként mielőbb el kellene felejteni. A határ nem a mindenkori, hanem az akkori folyó sodorvonalaként
került kitűzésre. És ha a folyó elmegy onnan, a határ akkor is marad. Tessék megnézni a térképet, ott, ahol a Dráva volt a trianoni határ.
Mára már a túlpart egy része magyar terület, az innenső parton pedig nem lehet megközelíteni a folyót, mert közben ott van az országhatár.
______________________________________________________________________________________________________________
Kolontár, vörösiszap. Forró kása, kerülgetve
Rengeteg vélemény látott napvilágot 2010-2011-ben a kolontári gátszakadás okairól. Képtelenségek is. A Mérnök Újságban is...
De nem esett szó arról, amit úgy szoktak jellemezni, hogy "
éles sarok, kezdő törés". Nem esett szó arról, hogy két különböző szerkezetű
töltés találkozásánál hogyan kell (kellett volna) azokat csatlakoztatni. Az alábbi képen jól látszik, hogy a jobboldali (nyugati) töltés padkás, és
már begyepesedett, a baloldali (északi) pedig egy fiatalabb, salakból - meredekebb rézsűvel - készült töltésrésszel van megfejelve.
Hogyan lehetett ezt engedélyezni?
______________________________________________________________________________________________________________
Nagy a mozgás 2008 májusában a Duna-Tisza közi Homokhátság "területén". Sorra jelennek meg riportok mindenfelé,
például
(ITT). Megmutatnék néhány sort:
Homokhátságból hamarosan sivatag lesz
2008. május 30., péntek 17:55
"Most azt lehet látni, hogy a '70-es, '80-as évekhez képest jelentős, több millió köbméteres vízmennyiség csökkenés következett be, amely
vízszintek lesüllyedésében mérhető, ennek a mesterséges visszapótlására nem lehet gazdaságos megoldást találni - tájékoztatta a Független
Hírügynökséget Kozák Péter, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője.
Szakértők szerint a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozására több tízmilliárd forintra lenne szükség, ebből időszakos tározókat
lehetne kialakítani, ezekből locsolni lehetne. A felszín alatti vízszintek folyamatos csökkenését azonban ezek sem oldanák meg."
Végre reálisabb hozzáállás: nem lehet gazdaságos megoldást találni!
Kicsit azért pontosítanék: a felszín alatti vízszintek nem süllyednek folyamatosan, viszont a korábbi csapadékhiányos években olyan nagy mélységbe
kerültek, ahonnan - locsolással - nem lehet őket feljebb hozni.
A "locsolás" persze nem árt - a felszíni növényzetnek, de nem nagyon lesz belőle talajvízszint-emelkedés, illetve nem lesz belőle
semmi addig, amig nem tisztázódik, ki viseli a költségeit, és kinél jelentkezik a haszon.
______________________________________________________________________________________________________________
A varázsvesszős vízkutatás ősrégi, de napjainkban újraéledő módszer.
Olcsó. Közbeszerzési pályázatokon biztosan nyertes a "hagyományos" (fúrás, geofizika, stb.)
módszerekhez képest. Az esetek egy részében nem is kell kimennünk a terepre!
Kétféle varázsvessző létezik:
L-vessző:
(Többnyie párosával használják, de egyetlen vesszővel is eredményre juthatunk.)
 |
 |
 |
 |
| Gyári darabok |
Luxuskivitelben
(tokkal-vonóval) ... |
...és összecsukható
változatban is kapható... |
...de házilag is elkészíthető |
 |
 |
 |
| Az L-vessző helyes tartása |
Pleisztocén rétegvíznél
kereszteződnek az ágak |
Talajvíz indikációja egyetlen L-vessző-vel.
A rezgés amplitudója a nitráttartalomra utal |
______________________________________________________________________________________________________________
Y-vessző:
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| Szokásos kivitel |
Görbített változat |
Szükség esetén
helyettesíthetjük két faággal |
Az Y-vessző helyes tartása |
Vannak, akik a keresztezett tartással
érnek el jobb eredményeket |
Szabálytalan!
A tenyerünk nem nézhet lefelé! |
______________________________________________________________________________________________________________
A varázsvesszőknél sokkal hatékonyabb az
inga:
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| Legjobbak a kvarc-anyagúak |
De műanyagból is lehet... |
...és ékszerként is megfelel. |
Nagy a változatosság |
Alsó-pannon rétegvizek jelzésénél
az inga kileng, és úgy marad |
A terület térképén is kutathatunk,
ha az ingát
a jobb kéz mutatóujján alkalmazzuk |
 |
 |
 |
Inga esetében a kezdéskor
fel kell tennünk a kérdésünket. |
Válaszok. Vigyázat! A semleges válasz
csak annyit jelent, hogy rossz kérdést tettünk fel! |
Problémát okozhat,
ha 99 m-es sugarú
körön belül tartózkodik! |
______________________________________________________________________________________________________________
Újabban különleges megoldások
is megjelentek:
 |
 |
|
Nagyon hatékony
az L-vessző és az inga
kombinációja |
A rugósvessző használható térképen is |
A felszín alatt talált vízfajták
pontos azonosítása
néha problematikus
|
 |
 |
 |
| Vízben is kereshetünk vizet |
A módszer uszodákban, a legnagyobb vízmélység
helyének kimutatására is alkalmas... |
...és a sör víztartalmának meghatározására is használható |
______________________________________________________________________________________________________________
Eredményeinkből:
 |
 |
| Vízkutatás előtt |
Vízkutatás után |
______________________________________________________________________________________________________________
A varázspálca-módszerről hamarosan szakmérnöki posztgraduális képzés indul!
A vízér, (víztest), Hartmann zóna, Curry pontok, Ley vonal témakörökben további olvasnivalók :
ITT
______________________________________________________________________________________________________________
