Völgyesi István

Völgyesi István honlapja



Eszmefuttatások hidrogeológiáról

Az alábbiakban bemutatkozom, de mindenekelőtt fényezem magam!

Szakmai önéletrajz                 Publikációs lista

Cím: 1022 Budapest, Alvinci út 4.     Tel/Fax: 316 82 88,     e-mail: volgyesi@uw.hu

Néha testhezálló munkákat is vállalok, most már csak egyedi megbízások keretében.

A Völgyesi Mérnökiroda Kft. ugyanis nemsokára megszűnik, végelszámolás alatt áll.

Publikációim közül három elnyerte a Magyar Hidrológiai Társaság  "Vitális Sándor"  szakirodalmi nívódíját:

A talajvízszint szabályozása szivárgócsatornával.
Vízügyi Közlemények, LXVIII. évf., 3. füzet, 1986.

Mederkapcsolati hatásfok: a parti szűrésű víztermelés fontos paramétere.
Hidrológiai Közlöny, 73. évf., 5. szám, 1993.

Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekből?
Hidrológiai Közlöny, 85. évf., 5. szám, 2005.
További publikációk:

Kitermelhető felszín alatti vízkészleteink      A 2004. júniusi MHT előadás Power Point bemutatója
Vízvezető rétegek anizotrópiája      Hidrológiai Közlöny, 1984. 1. sz.
A Maros-hordalékkúp felszín alatti vízháztartása, kitermelhető vízkészlete      Hidrológiai Tájékoztató, 2004.
A Homokhátság felszínalatti vízháztartása. Vízpótlási és visszatartási lehetőségek       MHT XXIV. Országos Vándgyűlés Kiadványa. Pécs, 2006.
Észrevételek a "Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről" című vitaanyaghoz       A vitaanyag ITT található.
Ökológiai vízigény, vagy megfelelő talajvízszintek?       Elmélkedés a Víz Keretirányelvről.    Hidrológiai Közlöny, 2009. 5. sz.

Árvédelmi töltések szivárgási veszélyeztetettsége tárgyában:

Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Hivatala: Árvízvédekezés a gyakorlatban. 2004.  Könyvrészlet
A 2008. májusi MHT előadás Power Point bemutatója
Árvédelmi töltések szivárgáshidraulikai modellezése      Hidrológiai Közlöny, 2008. 1. sz.
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv egy hidrogeológus szemével        MHT XXVIII. Országos Vándgyűlés Kiadványa. Sopron, 2010.
                                                               A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása????

Tovább menni veszélyes...

     ...mert például
- mint a bolhás kutya -
o

       - néhány szakmai állásfoglalást
        tisztelettel meg fogok morogni.

Elsőként az utóbbi évek legkártékonyabb kinyilatkoztatása:  "annyit termelhetünk, amennyi tartósan utánpótlódik".   o
Mi marad akkor a növényzetnek, hiszen az is az utánpótlódásból táplálkozik, amikor nem esik az eső.  Éppen erről szól a fenti   Mennyit termelhetünk ... című tanulmány.

Egyéb morgolódások:

Volt egyszer egy  Vízbázisvédelmi Program.
Most újra van, 2008 nyarán indultak a pályázatok.
Zarándy Pál (villamosmérnök):  "Kifogyhatatlan" hévízkészletek
A megújuló energiákat propagálóknak meg kellene magyarázni, hogy a hőt próbálják kitermelni,
ne a termálvizet, mert abból nagyon kevés van!
A rejtélyes   térinformatikai alapú vízháztartási modell
A magyar hidrogeológia Háry Jánosa mesél.
Árvédekezünk..   ...mégis rozog a föld
Árvédekezünk, vagy csak rakjuk a homokzsákokat, ha nagyon muszáj?
Vízgazdálkodásunk egyik legbonyolultabb kérdése:   A Duna-Tisza köze és a talajvíz
Csak ezoterikus megoldásai lehetségesek.
Ezért bonyolult.
Jogszabályok...   amiket naggggggyon komolyan kell venni!        Amelyek majd a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben nyerik el értelmüket?
                                                                        Vagy amelyeket jobb lenne mielőbb elfelejteni?
Szalma Elemér,  Mádlné Szőnyi Judit   és a    hidraulikai ablakok.                 Minden tó alatt egy mélyszerkezeti törés?         Na ne!
Balogh Edina cikkei:   Vésztározás vagy töltésmagasítás?           Magasítsuk, legalább összerogyik a saját súlya alatt!
Hajnal Géza   hidrogeológia könyvei.            Hajnal Gézát is megmorogtam, és ő írásban válaszolt. A válasz is olvasható a morgolódás után.
Nem csalás, nem ámítás...   Szentkirályi ásványvíz!            Mi az ásványvíz? Olyan csapvíz, ami palackban van, és drágább.
A Tervek Terve: a    Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv                                  Ami bírálhatatlan?
                                                           "a mindenséget vágyom versbe venni, de még magamnál tovább nem jutottam"

Vizes sajtószemle

Bős-Nagymarosi nagycirkusz

2010 októberétől megpezsdült az állóvíz.

Először az MTA "Megújuló energiák hasznosítása" című füzetében ezt olvashattuk:

"Van egy lényeges kérdés, amelyről a vitairatban egyáltalán nem esik szó: ez a vízenergia-hasznosítás. Sem a bős-nagymarosi vízlépcső kudarcának értékeléséről, sem a vele kapcsolatos rendezetlenségről, sem a felelősségek feltárásáról. ... Ebben a kérdésben cselekvésre van szükség, és ennek ideje most, a kétharmados kormánytöbbséggel jött el. Ezzel élni kellene a jövő érdekében." (
Lásd ITT
)

Aztán az Új Széchenyi Terv összefoglalójában ez a mondat szerepel:

"Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni." (
Lásd ITT
)

Nofene!

A sötétzöldek természetesen azonnal ordítani kezdtek, a kormány pedig ettől - ahogy szokott - betojt, és azonnal elhatárolódott - saját magától, majd néhány napon belül több fórumon is közölte, hogy dehogy...

Mitagadás, az MTA anyagot olvasva valóban meglepődhet az, akit tényleg érdekel a dolog. De másféle furcsaságok is vannak benne:

"csehszlovák nyomásra és magyar beleegyezéssel a jelenlegi szlovák területen oldalcsatorna épült a bősi vízerőmű számára, ez gyakorlatilag a határfolyó Duna elterelését jelentette. Az eredendő tervezési hiba innen származik." ... "Az akkor bevont magyar tervezők (és az akkori politikusaink) felelőssége, hogy nagyon csekély műszaki-gazdasági előnyért feladták a nemzeti érdekünket"

Miközben az eredeti tervek szerint a szlovák területen lévő bösi erőmű számára a magyar területen lévő dunakiliti duzzasztó szolgáltatta volna a vizet. Kezünket a csapon tartva tökéletesen érvényesíthettük volna nemzeti érdekeinket.

Jól nézünk ki, ha már a vízlépcsőt támogatók is olyanok, akik nem ismerik a tényeket. Mert a támogatók igenis nem élhetnek az ellenzők alpári húzásaival! Csak korrekt adatokkal operálhatnak, túlzások, csúsztatások nélkül, különben ugyanolyan hiteltelenekké válnak, mint a sötétzöldek. És a vita hitvitává fajul.

A határfolyó pedig most is ott van, ahol volt. Csak most kisebb. Az Ipoly még sokkal kisebb, mégis határfolyó.

Ezt a határfolyó-mantrát egyébként mielőbb el kellene felejteni. A határ nem a mindenkori, hanem az akkori folyó sodorvonalaként került kitűzésre. És ha a folyó elmegy onnan, a határ akkor is marad. Tessék megnézni a térképet, ott, ahol a Dráva volt a trianoni határ. Mára már a túlpart egy része magyar terület, az innenső parton pedig nem lehet megközelíteni a folyót, mert közben ott van az országhatár.

______________________________________________________________________________________________________________


Kolontár, vörösiszap. Forró kása, kerülgetve

Előrebocsátom: nem jártam a helyszínen. Csak a különböző írásokat olvasgatom. Ezek közül is csak azokat, amelyek a kezdeti - ostobaságokkal átitatott - opuszok után születtek. Hidrogeológusként nagyon kíváncsi volnék ugyanis, hogy mitől szakadt át ez a gát. Biztos vagyok benne, hogy valamilyen szivárgási folyamat következtében. Többnyire ez okozza a váratlan gátszakadásokat. De miféle, honnan származó víz szivárgásáról lehetett szó?

Minél többet olvasok, annál kevesebbet értek az egészből. Megörültem, mikor láttam, hogy a Mérnök Újság 2011. januári számában két cikk is foglalkozik a történésekkel, de végül egyiktől se lettem okosabb. Dr. Nagy László írása csak általánosságokat tartalmaz, de utolsó mondatában mégis fontos, általam is többször felvetett dologra utal. Arra, hogy a gátak terhelése mellett azok teherbírásával is foglalkozni kellene. ( A teherbírás pedig nem csak a gátkorona magasságától függ.)

A másik cikket Gilyén Elemér jegyzi. Ennek alapján jóval több kérdés merül fel az olvasóban, mint amennyire választ kap.

Először is: még azt se lehet eldönteni, hogy milyen volt a védvonal szelvénye? Az-e a valóság, ahogy Gilyén E. rajzolta?



A talpárok szerinte a gát és a résfal mögött van.

Csakhogy a valóság más. És ezt a helyszínen dolgozó Fügedi Ubul (MÁFI) így mutatja be:



Lásd ITT, 28. ábra

Továbbá: a kazetta felől a gátra ható nyomóerőket csak akkor számíthatnánk a Gilyén E. cikkében vázolt módon, ha az iszap hígfolyós állapotban lett volna - a kazetta fenekéig. Akkor viszont a kazetta teljesen leürült volna. De szinte minden képen jól látható, hogy csak a szakadás közelében lévő iszap sodródott ki, a távolabbi területekről csak a lúgos folyadék távozott. Ez csak úgy lehet, ha a régebben kiülepedett iszaprétegeknek jelentős kohéziójuk volt.



Az az állítás, hogy a résfal nem zárta teljesen körbe a kazettát, ezért az felülről (keletről) talajvíz-utánpótlást is kapott, nem állja meg a helyét. A kazettában mindenképpen magasabb potenciálú folyadék volt, mint a környezetben, ezért abból a hátoldal felé is csak kifelé mozoghatott a víz (ha mozgott egyáltalán), éppen úgy, mint az alsó, a résfallal szegélyezett oldalon, csak valószínűleg kisebb mértékben.

Nyilván jött valami felülről is (az égből), ami talajvízzé vált - a 2010. május-júniusi esők következtében. De hogy ettől mi történhetett a gáttestben, arról senki nem tesz említést, pedig állítólag erre vonatkozóan is vannak monitoring-adatok.

És nem esik szó arról, amit úgy szoktak jellemezni, hogy "éles sarok, kezdő törés". Nem esik szó arról, hogy két különböző szerkezetű töltés találkozásánál hogyan kell (kellett volna) azokat csatlakoztatni. Az előző ábrán jól látszik, hogy a jobboldali (nyugati) töltés padkás, és már begyepesedett, a baloldali (északi) pedig egy fiatalabb, salakból - meredekebb rézsűvel - készült töltésrésszel van megfejelve.

Szó esik viszont - bőven - jogszabályokról, amelyek dzsungelében - jól mondja Gilyén E. - "mindenre és annak ellenkezőjére is" van példa.

Nagyon várom a Mérnök Újságban megígért, "a tragédiával kapcsolatos mérnöki véleményeket". Amik már - remélhetően - realitásokon alapulnak.

* * *

Hát ... csalódnom kellett. A márciusi számban mindössze két olvasói levél foglalkozik a témával. Dr. Kozák Miklós ezt írja: "Eklatáns, hibaelemző példának vegyük az ajkai gáttest szelvényét, melyen a vízzáró membrán résfal közvetlenül csatlakozik a ... gáttest száraz oldali lábazatához, majd ettől kb. 15 m-re van egy szivárgóárok" Majd később: "Ha a résfalat a mentett oldalon, az övárkon kívülre helyezik ... akkor a rendszer hibátlanul működhetett volna."

A résfalat a mentett oldalon, az övárkon kívülre helyezték, és a rendszer mégsem működött. Mert nem itt volt a hiba.

Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy megírhatja-e valaki a Mérnök Újságban, hogy a fent nevezett szaktekintélyek állításaival szemben hol is volt az a fránya szivárgóárok?

______________________________________________________________________________________________________________


Nagy a mozgás 2008 májusában a Duna-Tisza közi Homokhátság "területén". Sorra jelennek meg riportok mindenfelé,
például  (ITT), meg (ITT) is. Megmutatnék néhány sort:

Homokhátságból hamarosan sivatag lesz

2008. május 30., péntek 17:55

"Most azt lehet látni, hogy a '70-es, '80-as évekhez képest jelentős, több millió köbméteres vízmennyiség csökkenés következett be, amely vízszintek lesüllyedésében mérhető, ennek a mesterséges visszapótlására nem lehet gazdaságos megoldást találni - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Kozák Péter, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője.

Szakértők szerint a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozására több tízmilliárd forintra lenne szükség, ebből időszakos tározókat lehetne kialakítani, ezekből locsolni lehetne. A felszín alatti vízszintek folyamatos csökkenését azonban ezek sem oldanák meg."


Végre reálisabb hozzáállás: nem lehet gazdaságos megoldást találni! Kicsit azért pontosítanék: a felszín alatti vízszintek nem süllyednek folyamatosan, viszont a korábbi csapadékhiányos években olyan nagy mélységbe kerültek, ahonnan - locsolással - nem lehet őket feljebb hozni.
A "locsolás" persze nem árt - a felszíni növényzetnek, de nem nagyon lesz belőle talajvízszint-emelkedés, illetve nem lesz belőle semmi addig, amig nem tisztázódik, ki viseli a költségeit, és kinél jelentkezik a haszon.

______________________________________________________________________________________________________________

Szemelvények a legújabb szakmai eredmények témakörében:



Vízkutatás varázsvesszővel


A varázsvesszős vízkutatás ősrégi, de napjainkban újraéledő módszer. Olcsó. Közbeszerzési pályázatokon biztosan nyertes a "hagyományos" (fúrás, geofizika, stb.) módszerekhez képest. Az esetek egy részében nem is kell kimennünk a terepre!

Kétféle varázsvessző létezik:

L-vessző:

(Többnyie párosával használják, de egyetlen vesszővel is eredményre juthatunk.)

Gyári darabok Luxuskivitelben
(tokkal-vonóval) ...
...és összecsukható
változatban is kapható...
...de házilag is elkészíthető

Az L-vessző helyes tartása Pleisztocén rétegvíznél
kereszteződnek az ágak
Talajvíz indikációja egyetlen L-vessző-vel.
A rezgés amplitudója a nitráttartalomra utal

______________________________________________________________________________________________________________


Y-vessző:

Szokásos kivitel Görbített változat Szükség esetén
helyettesíthetjük két faággal
Az Y-vessző helyes tartása Vannak, akik a keresztezett tartással
érnek el jobb eredményeket
Szabálytalan!
A tenyerünk nem nézhet lefelé!

______________________________________________________________________________________________________________


A varázsvesszőknél sokkal hatékonyabb az inga:

Legjobbak a kvarc-anyagúak De műanyagból is lehet... ...és ékszerként is megfelel. Nagy a változatosság Alsó-pannon rétegvizek jelzésénél
az inga kileng, és úgy marad

A terület térképén is kutathatunk,
ha az ingát
a jobb kéz mutatóujján alkalmazzuk


Inga esetében a kezdéskor
fel kell tennünk a kérdésünket.
Válaszok. Vigyázat! A semleges válasz
csak annyit jelent, hogy rossz kérdést tettünk fel!
Problémát okozhat,
ha 99 m-es sugarú
körön belül tartózkodik!

______________________________________________________________________________________________________________


Újabban különleges megoldások is megjelentek:

Nagyon hatékony
az L-vessző és az inga kombinációja
A rugósvessző szintén használható térképen is A felszín alatt talált vízfajták
pontos azonosítása néha problematikus

Vízben is kereshetünk vizet A módszer uszodákban, a legnagyobb vízmélység
helyének kimutatására is alkalmas...
...és a sör víztartalmának meghatározására is használható

______________________________________________________________________________________________________________

Eredményeinkből:

Vízkutatás előtt Vízkutatás után

______________________________________________________________________________________________________________

A varázspálca-módszerről hamarosan szakmérnöki posztgraduális képzés indul!



A vízér, (víztest), Hartmann zóna, Curry pontok, Ley vonal témakörökben további olvasnivalók : ITT

______________________________________________________________________________________________________________

Két szavazás:


Hiszel a varázsvesszőben?    Szavazás :    ITT

______________________________________________________________________________________________________________

És egy másik arról, ki mit tart a legnagyobb hidrogeológiai problémának Magyarországon :     ITT

______________________________________________________________________________________________________________

Mindenféle képek


Hidrogeológus bulik...
(Klikk a kis képre, és megjelenik nagyobb méretben)



Ezt nyertem,
látjátok?

Na most végem,
elkap a Csóka Zoli!

Hááát...az nem
egészen úgy lesz!

Tapasztalat-
átadás

A Nagy Organizátor
elégedett

Csak hogy
irígykedjen a fotós!

Két asztaltársaság:




______________________________________________________________________________________________________________


Ez meg a dávodi "kanalason" készült:

______________________________________________________________________________________________________________



Hidrogeológus sorsok...

Vannak, akik külsősként dolgoznak...
...és vannak, akik a főhivataloknál.

Ön a honlap 9509. látogatója